Bemutatkozás

A Téglagyár- és Iparvasút-Történeti Egyesület (TITE) előzményei 1998-ig, az Alföldi Kerti Gazdasági Vasút (AKGV) alapításáig nyúlnak vissza.

Vasútbarátok, kiváltképp a kisvasutak szerelmesei számára ma már nem cseng ismeretlenül az AKGV név. Ami 1998-ban egy hobbikertbe épített vaspályának indult, az huszonöt évvel később az ország legkiterjedtebb keskeny nyomközű iparvasúti magángyűjteményévé vált.

A vasút alapítása 1998. március 4-ére, alapítójának születésnapjára esik. Ez volt ugyanis az apropója az első vasúti anyagok megérkeztének a Békéscsaba külterületén található, akkoriban konyhakertnek használt hobbitelekre. Egy tereprendezés során sikerült az egykori békéscsabai Bohn téglagyár területéről megvásárolni két kibontásra kerülő, 600 mm nyomközű fordítókorongot és annyi pályaanyagot, amely pont alkalmas volt egy egyenes vonal kiépítésére. Érkezett még a téglagyárból egy kocsi is, amit még ez évben követett egy társa egy helyi roncstelepről; az első két jármű számára kocsitároló szín épült, amely mind a mai napig a vasútüzem egyik központi motívuma.

A kezdeti évek alapvetően élmény- és inspirációgyűjtéssel zajlottak. A vasút alapítója ekkortájt rendszeresen részt vett a mára Európa-hírűvé vált Kemencei Erdei Múzeumvasút beindítását megelőző munkálatokban. Az árvizek által betemetett pálya kiásása, az ipari örökség önkéntesen, társadalmi munkában történő megőrzése egyre fontosabb szemponttá vált. Rendszeresen látogatta az ország még üzemelő kisvasútjait, legyenek azok a klasszikus, turisztikai célú erdei vasutak, vagy akár a kevéssé ismert, gyáron belüli mozgatásra szolgáló, pl kendergyári, téglagyári iparvasutak. Utóbbiak atmoszférája szintén nagy hatással volt a formálódó vasútüzem képének kialakítására – többek közt azért is, mert az AKGV alapjait is egy egykori téglagyári pálya adta.

A 2005-ös évtől drasztikusan felgyorsultak az események. Sorra érkeztek a vasúti járművek és a pályaanyagok a bezárt szentesi téglagyárból; ezzel megkezdődött az addigi egyszerű pálya nagyarányú bővítése. Ugyanebben az évben indult el a vasút saját honlapja, amely a korabeli viszonyokhoz mérten komoly látogatottságot produkált és felhívta az érdeklődők figyelmét erre a nem mindennapi kezdeményezésre. 2006 végén leállt a békési téglagyár és az ott üzemelő MV típusú kulik (kis méretű téglagyári vasúti mozdonyok) eladósorba kerültek. Így érkezett meg 2007-ben az AKGV-re az első mozdony.

A honlapnak, az ott közzétett információknak, fényképeknek köszönhetően lassan további lelkes örökségvédők csatlakoztak az addig gyakorlatilag egyszemélyes vasúthoz. 2007-től folyamatos a személyi állomány bővülése. Ezzel a gyarapodással újabb lehetőségek nyíltak mind a járműmentések, mind a vasútüzem fejlesztése terén, hiszen ami korábban akár fizikailag, akár anyagilag elérhetetlen vállalás lett volna, az közös erővel már megvalósíthatóvá vált. A járművek mentése, üzemképessé tétele és felújítása azóta is töretlen: az 1998-as egy darab kocsi mellé a vasút huszonöt éves fennállása alatt további több mint nyolcvan kocsi, illetve tizenhat mozdony érkezett, így meghaladva a száz darab járművet.

A vasút járműállománya alapvetően a megszűnt téglagyárakon alapul, de egyes esetekben gyűjtőktől, roncstelepekről érkezik, Dévaványától Sopronig, Pankasztól Makóig, Pécstől Tiszafüredig.

Az építéskor a kézi üzem igénybevételének megfelelően kialakított pálya korszerűsítése, átépítése folyamatosan zajlik, természetesen korhű anyagokkal és eljárásokkal. Ugyanez vonatkozik a magasépítményekre, amelyek szintén igyekeznek a skanzen-jelleget erősíteni. Így kerültek például szabadon szerelt vezetékek és korhű neonarmatúrák az 1960-as évek elejének építészeti jegyeit mutató, 2014 és 2017 közt felépült négyállásos motorszínbe.

2010-től rendszeresen előfordulnak vendégszereplések, kitelepülések. Jártak már AKGV járművek a szegvári kendergyárban, Orosházán, illetve Békéscsabán, az Andrássy úton és az egykori téglagyári bányatavak mellett – utóbbi két esetben saját tulajdonú, a helyszínre szállított vágányrendszeren.

Az AKGV tagjai és támogatói 2021-ben alapították meg a Téglagyár- és Iparvasút-Történeti Egyesületet (TITE), amellyel aktívan közreműködnek mind országosan, mind helyi szinten az ipari örökségvédelemben. Középtávú célok közt szerepel egy, a békéscsabai téglagyártás történetét bemutató interaktív kiállítás létrehozása az egykori bányatavak mellett, amely egy skanzenvasút kiindulópontjaként is funkcionálna, ezzel revitalizálva az immár közel négy évtizede sorsára hagyott, egykoron virágzó iparterületet.