Tervek

A Békéscsabai Téglapark koncepció célja egy kulturális, szabadidő és természetvédelmi célú terület kialakítása Békéscsabán a téglagyári bányatavak területén.

A terv négy alapvető pilléren nyugszik:

Revitalizálás

A téglagyár 1980-as évek végén bekövetkezett hanyatlásával egy kiterjedt egykori iparterület maradt örökül az utókor számára. A felhagyott, sok esetben az évszázados ipari termelés nyomait viselő terület revitalizálásának részét képezi az ott egykoron működött - és részben a mai napig fellelhető - ipari, technikatörténeti örökség megőrzése, védelme és bemutatása.

Ökoturizmus, rekreáció

A természetvédelmi feladatok korunk nagy kihívását képezik. Az erre való nevelést, illetve a természeti értékeink megismerését célzó ökoturizmust szolgálná egy, a területen létrehozandó szabadidőközpont.

Ipartörténeti és tudomány-turizmus

Nagy népszerűségnek örvendenek az egykori iparterületeken létrehozott múzeumok és kulturális központok. Legyen az egy egykori kohó, egy téglagyár vagy egy malom, évente látogatók tízezrei keresik fel ezeket a helyszíneket akár az ott található állandó és időszakos kiállításokért, akár az ott kialakított rendezvényhelyszínek és fesztiválok miatt.

Fenntarthatóság

Alapvető célunk, hogy a létrehozandó helyszín minden szempontból megfeleljen a mai kor és a jövő követelményeinek, ezért kiemelten törekszünk a helyi adottságok figyelembe vételére és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására.

1: régi gyártelepek

2: egykori szárítók helyén található bozótos, rendezetlen terület

3: kis tavak területe; jelenleg funkció nélkül

4: nagy tavak területe; horgásztóként funkcionálnak

Az ipari örökségről

Európa-szerte egyre nagyobb hangsúlyt kap az ipari örökség védelme. Az ipar, az iparosodás már meghaladta azt a kort, amikor tevékenységét súlyos környezetkárosítás, a társadalom és a települések szövetének drasztikus átalakulása kísérte. Az ipar tette lehetővé épített világunk létrejöttét, ezért megmaradt emlékei közös kulturális kincsünket képezi. Az ipari építészet emlékei kiváltképp méltóak a megőrzésre, hiszen sok esetben bőven túlmutattak a későbbi korok merő funkcionalitásán és esztétikus, valódi értéket hordozó épületeket hoztak létre.

Az ipari folyamatok is számtalan változáson mentek keresztül. Elég, ha csak a kézzel vetett tégla és egy mai, korszerű, nagyüzemi körülmények közt előállított falazóelem gyártása közti különbséget nézzük. A modern folyamatok szinte mindegyike zárt rendszerben, szigorúan ellenőrzött körülmények közt, számítógépek által vezérelve, automatizálva zajlanak. Ezzel szemben a hagyományos eljárások a maguk nyílt gyártási láncával sokkal jobb lehetőséget kínálnak a technológia - voltaképp a mai napig változatlan - alapjaiba való betekintésre.

Az európai példák mentén elindulva kijelenthető, hogy az egykori iparterületek kulturális és turisztikai célú hasznosítása egy társadalmilag előnyös folyamat, hiszen azon túl, hogy munkahelyteremtő hatással bír, hozzájárul az elhanyagolt, rozsdaövezeti területek újbóli bekapcsolásához a település keringésébe és megteremti a turizmus lehetőségét olyan helyeken is, ahol eddig ez nem volt jellemző.

Példák a nagyvilágból

Alább látható néhány példa az egykori iparterületek kulturális és turisztikai hasznosítására.

LWL-Industriemuseum, Lage, Németország © Martin Holtappels

Pegau-i téglagyár, Németország © Museum Pegau

A példakép: a Mildenbergi Téglagyári Park

A park helyszíne egy egykori téglagyár területe. Jelmondata így fordítható: „Ipari kultúra és természet”. Ez a pár szó tökéletesen összefoglalja a békéscsabai helyszínben rejlő lehetőségeket is. Az egykori gyár számos lehetőséget kínál a pihenni, kikapcsolódni vágyók, vagy akár az új ismeretekre szomjazók számára:

Bejárhatóvá és bemutathatóvá tették az egykori téglagyári épületeket és berendezéseket, valamint az azokat kiszolgáló keskeny nyomközű iparvasutat.
A szabadidős tevékenységeket szolgálják a gyermekprogramok, mint például a téglavető táborok, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a hagyományos téglagyártási technológiákkal, a téglagyártás többezer éves történetével és mindezt ki is próbálhatják, elkészítve a saját téglájukat.
A park területe méreténél és atmoszférájánál fogva kiváló helyszínt biztosít különféle rendezvények számára, legyen az egy veteránjárműves találkozó, egy koncert, vagy akár egy gasztronómiai rendezvény.
Az ipari termelés megszűntével a bányatavakat visszahódította a természet, ott ismét megjelentek a különféle vízi madarak, amelyek így megfigyelhetővé váltak.
A részben fennmaradt, részben visszaépített kisvasúton lehetőség nyílik hajtányozásra, amelyet túra- és kerékpáros útvonal egészít ki, mindezt a természet abszolút közelségében.

Ipari Örökségek Európai Útvonala

A European Route of Industrial Heritage (ERIH, Ipari Örökségek Európai Útvonala) egy össz-európai kezdeményezés. Az útvonal Európa-szerte bemutatja az ipari örökségi helyszínek hálózatát. Ezen kívül az ipari történelmet bemutató régiókat, városokat és egyéb helyszíneket kívánja reklámozni és turistalátványosságként értékesíteni az idegenforgalmi piacon. Amennyiben elérjük céljainkat, úgy az Alföldön Békéscsaba lehetne az első helyszín, amely csatlakozik ehhez az útvonalhoz.

A tervet összeállította: Józsa István Soma

Közreműködők: Csicsely Gergő, Duray Balázs, Erky-Nagy Dániel, Kuti Sándor, Opauszki Zoltán, Orvos Pál, Szarka Levente